You are here: Home > travel > Negyedik nap

Negyedik nap

Boracayon töltött első napunk kivonata

Úgy keltem, mint akit agyonvertek, alig bírtunk kimászni az ágyból, de azért levánszorogtunk reggelizni. Az én “Fülöp-szigeteki Reggelim” tükörtojásból, rizsből meg marhahús-szeletekből állt, Esztié kontinentális lekvár meg vaj. Elment.

Utána feljöttünk a szállásra, Eszti kért két órát, hogy kipihenje magát, én meg felkerekedtem, és körbenéztem. Boracay kb nyolc km hosszú és egy km széles kis sziget, a közepén egyetlen út fut, a minősége nem a legjobb. Fényképezgettem, bementem egy-két boltba, vettem Esztinek egy karkötőt, váltottam pénzt. Egy európait megkérdeztem, hogy hol van a közelben pénzváltó, azt mondta, hogy menjek vele, és elvisz abba a hotelbe, ahol a legjobban váltják az eurót. Igaza lett, jól váltották. A faszi elmondta, hogy húsz éve jár a szigetre, minden évben öt hónapot tölt el itt. Egyébként holland kamionsofőr, Eindhoven mellett lakik. Azt mondja, hogy egyszerű élete van, nem gazdag, de nagyon boldog, hogy ezt az életet ki tudta magának alakítani. Nagyonnagy adás részemről! Két percet ha beszélgettünk össz-vissz, jattolt és elment.

Felsétáltam egészen a sziget közepéig vagy azon túl is, a parti sétányon van minden. Bárok, éttermek, üzletek, boltok, búváriskolák, pénzváltók, és rengeteg-rengeteg ember.     Az időjárás nem a legjobb, de ennél rosszabb ne legyen. Harminc fok, de felhős nagyon, időnként elered az eső.

Mikor visszaértem a szállásra, Eszti már felkelt, a kunyhónk előtt támolygott. Elsétáltunk a parton a másik irányba, ebédeltünk, Eszti tonhalsalátát, én meg rákot ettem rizzsel. Mögöttünk páran beer-pongoztak, egy hosszúkás asztal két végén áll a két versenyző, mindkettejük előtt asszem tíz műanyag pohár van egymás mellett gúlában. A másik poharába kell beledobni a pinyólabdát, ha találsz akkor innod kell a sörödből. Nem is tudom igazából kinek drukkolnék ha játszanék: magamnak vagy az ellenfélnek…

Eszti kitalálta, hogy menjünk el masszázsra, de csak nyolctól volt hely. Visszamentünk a szállásra, olvasgattunk, majd neteztünk az étteremben. Rendeltünk kaját is, de nagyon lassan hozták ki, közben eleredt az eső is, úgyhogy a nyolc órás randit lekéstük. Kilenckor meg már ők nem voltak ott, úgyhogy máshova feküdtünk be. A masszázs nagyon nyugis volt, bele is aludtam, de inkább olyan volt, mintha egy kisgyerek nyomkodna, nem volt túl erős. Legközelebb mondom neki, hogy ne kíméljen.     A masszázs után sétáltunk a parton vagy három órát, valahol mindig vettünk egy piát, és mentünk tovább. Nagyon hangulatos volt, élveztük. Asszem ezt mondják romantikázásnak. Hulla fáradtan érkeztünk meg a szállásra, fél egykor feküdtünk le. Remélem holnap valamivel jobb lesz az idő.

Folyt. köv…

20131229_100344

Tags:

  • Digg
  • Del.icio.us
  • StumbleUpon
  • Reddit
  • Twitter
  • RSS

Leave a Reply